2011. szeptember 26., hétfő

Póstás új ruhája


Az örök pesszimisták valószínűleg már május első napjaiban elkezdik vágdosni a mérőszalagot, de mostanra az abszolút optimistáknak is rá kell döbbenniük, hogy a nyárnak vége, és a vitorlás szezonból sincs már sok hátra. A héten x az október, ami pedig a daruzás hónapja. Az aggódósabbak már az első felében, kitartóbbak az utolsó napjaiban veszi ki a hajójukat, de tény, hogy október végére szinte minden vitorlás partra kerül.
Ugyanakkor ez most még távolinak látszik.. a kellemesen lengedező szélben a kristály tiszta ég alatt, remekül ki lehetett próbálni az új grószt! Mert bizony ilyen is lett. Gerő András (Villamos) és társa ajándékozott nekem egy használt de igen jó állapotú Dragon górszt. Ez aztán bekerült a tárolóba és ott is maradt 2-3 hónapra. Most azonban fogtam magam, és elvittem Vida Gáborékhoz Budakalászra a BirdySails műhelyébe. Gáborral megbeszéltük a részleteket, a vitorla 40centivel magasabb a kelleténél, és kellene bele egy reffsor is. Ja és a fa árboc nútjába vastagabb élkötél kell, mint ami rajta van... Előre is, alulra is. Innen nézve úgy éreztem, hogy azért ez nem kevés munka, de Gábornak a szeme se rebbent, mikor soroltam, hogy mikről lenne szó. 
A lelkére kötöttem, hogy csak akkor csinálja ha épp ráér, mert van vitorla a hajón (még ha több is rajta a folt, mint az eredeti anyag) tehát nem arról van szó, hogy nincs mivel menni. Gábor viszont nem az az ember, aki kibírja, hogy ne foglalkozzon egy vitorlával, ami ott van az asztalán. Ezért 2 hét múlva már hívott is, kész a vászon jó lenne ha felpróbálnám, mert akkor még idén tudunk rajta igazítani, ha mégsem állna jól. Persze ennek igencsak megörültem! Szaladtam is a grószért, aztán pedig a kikötőbe próbára. Sajnos szélből nem sokat adott a Balaton ezen a hétvégén, de azért a szélcsíkokba belefutva szépen dagadt a vitorla. Azt hiszem igazán jó lett, bár majd egy frissebb szeles nap után derül majd ki igazán. Így feltéve talán a reffsor van egy kicsit magasan. Bár megbeszéltük a helyét, mégis magasnak érzem. Lehet, hogy Gábort megboldogítom még egy reffsor igénnyel a félúton a mostani alá... De majd kialakul.










Szóló üzemmódban, egyedül próbáltam ki az új vitorlát. Azt hiszem ezt már egyszer említettem, de most is le kell írnom, hogy egészen furcsa dolog egyedül vinni a hajót. Csak javasolni tudom mindenkinek, hogy próbálja ki aki még nem tette. Ugyanakkor egyre fontosabb, hogy hátra legyen vezetve a kötélzet a kokpitba, és az is, hogy felkerüljön roller a forstagra amivel be lehet sodorni az orrvitorlát. Viszont ehhez az kell, hogy az árboc aljára rendes veret készüljön a fordító csigáknak... na szóval mindig van mit csinálni:)
A hétvégén felkerültek a hányatott sorsú kapaszkodók is... Egész jól sikerült az epoxis kiegyenlítés, bár sajnos színben némileg elütnek a foltok, csak közelről látszanak a sérülések.
Október elsején pedig VIII. ABAS-MASTER Kupa! A hajó igazi próbája az evés. Vagymi.

2011. szeptember 1., csütörtök

Szünet után folytatjuk.

Jó ideje nem frissült a blog, aminek persze több oka van... de félek ezek kifogásnak hatnának, mint hogy azok is.
Tény, hogy a nyár az előzetes tervekkel ellentétben sokkal inkább szólt a vitorlázásról, mint a hajóápolásról. Talán nincs is ezzel baj, hiszen a hajó elvégre erre való, még egy fahajó is!
Azért történt ez-az.. Rezsőnek például gyereke született, és megmutatta neki, hogy hol juthat be a hajóba azon a kis résen, amin Ő már nem fér be. Persze a kis Rezső egyéb helyekre is befért.. így remekül be tudott bújni a hajófarba beszerelt üzemanyagtartály alatti padlódeszka alá. Igen pontosan ebben a sorrendben kellett mindent kiépíteni egy kellemes szombat este a Póstásból, mivel úgy gondoltuk, inkább ifjabb Rezső nélkül töltenénk az éjszakát. Az eset után áthelyeztem a siklóterelő lemezt a kormányrúd és a kormány találkozásához. Ezt az ötletet Kövendi Dénestől vettem, aki a SlimJimen fejlesztette tovább a siklóterelőmet ilyen módon. Csak remélni tudom, hogy ez megoldja a kérdést.

Volt aztán egy Tabu Oldtimer kupa, amire Kádár Gábor hívott meg, így a 22-es Lidérc fedélzetén versenyezhettem végig a napot. Igen nagy élmény volt sok klasszikus között menni. Bízom benne, hogy jövőre már a Póstás is készen lesz a nagyobb megmérettetésekre.
Csináltunk szép képeket a hajóról, teljes zászlódíszben, ami Pétertől kaptam kölcsön.


Azért a munkából is kijutott. Elhatároztam, hogy lelakkozom a kajüttetőt. Első sorban azért, mert sajnos pici rések keletkeztek a sikaflexen, a vörösfenyő lécek között. Ezeken az apró repedéseken aztán egy egy tartósabb eső esetén becsöpögött a víz. Abban bíztam, hogy két réteg lakk ezeket a réseket eltömíti. Hogy ez sikerült -e azt még nem tudom, mert azóta nem nagyon esett az eső.



A másik ok az volt, hogy a kapaszkodókról amik végigfutottak a kajüttetőn már erősen lekopott lakk, ezért ezeket leszereltem, és hazahoztam felcsiszolás és újralakkozás céljából.
Az elkészült rudakat aztán visszatettem az autóba, és irány a Balaton. Gondoltam majd másnap felszerelem, addig viszont ne legyen az autóban, mert kicsit még áradt belőle a lakk szag (előző este kentem rá az utolsó réteget). Hasonló okból a hajóba sem akartam betenni, ezért aztán bedugtam a kocsi alá! Ez volt ám a remek ötlet! Másnap amikor kiszaladtam a boltba vásárolni, rögtön át is szaladtam a kapaszkodókon. A Fűzfő Marina parkolója apró murvával van felszórva.. Ennek megfelelő apró lyukak keletkeztek a fában is. Bevallom, elhagyta az ajkamat néhány keresetlen szó.. de legalább senki mást nem okolhattam, csak magamat. Kapaszkodók vissza Budapestre. 
Epoxi ragasztóhoz nagyon finom faforgácsport kevertem, és ezzel gyógyítottam a lyukakat. Ha megszárad, akkor lehet újracsiszolni, és újralakkozni... 


Sajnos bárhogy nézzük, lassan lassan a szezon vége felé közeledünk, így el kell gondolkozni, hogy merre lesz a Póstás téli szállása.
Opció, hogy visszamegy Szántódra a sátorba. Vagy találok neki fedett helyet Fűzfőn. Vagy ha más lehetőség nincs, akkor ottmarad a kikötőben. De ebben az esetben valamilyen sátorszerű képződményt kell fölé tenni, hogy lehessen rajta dolgozni.
Ha esetleg valaki tud hangárt, vagy nagyobb raktárat Fűzfőn, ne kíméljen:)